AZ ÉN TÚRÁIM

BARTINA

1 A Mezőföld, a Sárköz és a Dunántúli-dombvidék találkozásánál fekszik Szekszárd. Régóta lakott hely a városka, jó fekvésének köszönhetően a kelták után a rómaiak is megtelepedtek itt. Az ókori Aliscában már fejlett szőlőkultúra létezett, a rómaiak sűrűn áldoztak Bacchus oltárán. Erről tanúskodik a római korból fennmaradt szarkofág felirata: „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz”. A szőlőművelés hagyományait tovább vitték a történelem során itt élő emberek, ennek köszönhető a ma is virágzó borkultúra. A szekszárdi vörösbort –akárcsak a tokaji aszút- gyógyszerként kezelték, ezt bizonyítja a megyei kórház XIX. század eleji alapszabályzata, amelyben Babits Mihály orvos dédapja rendelkezik arról, hogy melyik betegnek mennyi bort adjanak az étele mellé.

2

Szekszárd azonban nemcsak a bor, hanem a kultúra és a művészetek városa is. Szekszárd nevezettességei gyalogszerrel könnyen bejárhatók. Sétánkat a város szívében található Béla téren érdemes elkezdenünk. A teret uralja a copfstílusú Szent Megváltónak ajánlott templom, amely Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Előtte áll az a barokk Szentháromság szoborcsoport, amely a hagyományok szerint megóvta a „szegzárdiakat” a pusztító pestisjárványtól. A teret kétoldalról egy-egy pompás klasszicista épület zárja le. Liszt Ferenc ittjártakor adták át a nyugati oldalon levő Városházát, míg vele szemben a Pollack Mihály által tervezett régi Vármegyeháza áll. A pincéjében található Főispán étteremben költöttem el estebédemet, s ittam rá egy pohárka szekszárdit. A Vármegyeháza belső udvarán kerülnek bemutatásra a Benedek-rendi monostor romjai, amelyet I.Béla király építetett 1061-ben. A Béla tértől néhány perces sétával érjük el a város híres szülöttének, Babits Mihálynak a szülőházát, amely ma emlékmúzeum. A hangulatos kiállításon megtekinthetjük Babits édesanyjának szobáját, amelyről Babits Hazám! című versében így ír: Itt a szoba, melyben megszülettem, melyet szemem legelőször meglátott A ház mögötti kert még most is Babitsot idézi, egykor a költő kedves játszóhelye volt, így emlékszik erről: Itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat. Manapság a homokpaloták helyén Babits Mihály szobra található, Farkas Pál szobrászművész alkotása hűen tükrözi a költő habitusát.

3

Ha időnk engedi, akkor még megnézhetjük az Augusz-házat, Liszt Ferenc négyszer járt itt, többek között itt alkotta a VIII. magyar rapszódiát. A zenei hagyományokat ápolja az Augusz-házhoz közeli mór stílusú egykori zsinagóga, amely ma a Művészetek Házaként várja a színvonalas hangversenyek kedvelőit. Persze, lehetetlen egy délután alatt végignézni Szekszárd látnivalóit, így hát ennyivel be kellett érnie e sorok írójának, aki a január közepén megrendezésre kerülő Bartina teljesítménytúrára érkezett Szekszárdra. A Szekszárd környéki szelíden hullámzó dombok, lankás szőlőhegyek és kígyózó pincesorok alkotta táj igen alkalmas túrázásra, eltévedni nem igen lehet, mivel a környéket sűrűn behálózzák a jelzett turistautak

4

Az idén 5. alkalommal megrendezett Bartina túra érdekessége, hogy minden évben más-más útvonalon halad. Ebben az évben különösen látványosnak ígérkezett a túra, mivel érintette Kakasdot, Grábócot és Szálkát. Korán reggel indultam a kakasdi Faluházból. A túra rajthelyének otthont adó Faluházat Makovecz Imre tervezte. Két szép tornya van, az egyik a sváb őslakosság stílusvilágát őrzi, a másik pedig a bukovinai székelyekét, akik a II. világháborút követően érkeztek Kakasdra. A Faluházhoz harmonikusan illeszkedik a Szent Anna kápolna, amely a környék híres búcsújáróhelye volt egykor. Pompás látvány a három egymás melletti templomtorony! A Faluházat elhagyva rövidesen a falu feletti kopasz domboldalon jártam. Szerencsére a hajnali fagy megfogta a sarat, reméltem, hogy a csípős szél is alább hagy majd a nap folyamán. Hamarosan a szélvédett Sötét-völgybe értem, az utak mentén tömegesen díszelegtek a szúrós csodabogyóbokrok, haragoszöld levelükkel kiríttak környezetükből. A Szekszárd környéki erdőknek jó gazdája a Gemenci Erdészet, ezt bizonyítják az erdőben elhelyezett ismeretterjesztő táblák, az esőházak és a felújított Fekete-híd, amely a Fekete-kútból fakadó patakot hivatott áthidalni. A Fekete-kútnál volt az első ellenőrzőpont, útravalóul egy csokisnápolyit kaptunk. Elhaladtam egy vadászház és egy elhagyott kulcsosház mellett. A szép környezetben levő kulcsosházat érdemes lenne felújítani, gondolom, hogy az akarat meg van hozzá, de leginkább a pénz az, ami hiányzik.

5

Grábóc szélén egy Szent Vendel szobor fogadott. Szent Vendel az állattartók védőszentje, érdekessége a Szent Vendel szobroknak, hogy az ott élők népviseletében láthatjuk, ezért tájegységenként igencsak eltérőek egymástól, ellentétben például a Szent János szobrokkal, amelyek mindenhol egyformák. A szoborral szemben látható a barokk római katolikus templom, melynek fehér Kálváriája éles kontrasztként ugrik ki a szürke háttérből. A grábóci Tüskevárnál volt a következő ellenőrzőpont, itt finom forralt borral vártak bennünket. A köztudatban az él, hogy forralt bornak bármilyen hitvány bor megfelel, hát most bebizonyosodott, hogy a szekszárdi cabernetből készült forralt bor igencsak felülmúlja a silány borból készültek ízvilágát. Ráadásul a borba a szokásos fűszereken kívül mindenféle darabolt gyümölcsöt is belefőztek, ez még inkább kellemessé tette a nemes nedűt.

6

A picinyke falu végén áll hazánk egyetlen szerb kolostor-temploma. A templomot a török elől menekülő szerb szerzetesek építették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorból menekültek ide. Látványos ikonosztázát azonban nem sikerült megnéznem, mivel a templom a látogatók elől –számomra teljesen érthetetlen módon- zárva van, ezt tudatosítja a bejárati kapun levő két hatalmas lakat is. Csalódottan ballagtam a templom feletti horhoson, amelyből kilépve hirtelen elém tárult a Mecsek teljes panorámája. Az idő közben sajnos nagyon megenyhült, a reggeli fagy felengedett, ezért aztán nagy sárdagasztás után értem be Szálkára. Hosszú, egyutcás falu Szálka, nyáron a falusi turizmus jóvoltából pezsgő élet folyik itt, de most kihalt a falu. Az ellenőrzőpont melletti Horog-csárdában én vagyok az egyedüli vendég, bezzeg nyáron ellepik a közeli víztározó horgászai, akik itt ünneplik meg a sikeres fogást. Szálka után éppolyan sárdagasztás következett, mint előtte. Elfogyni nem akaró erdei út vezetett a Bükkös-erdő turistajelzés csomópontjához, ahol ellenőrzőpont és újabb forralt bor és tea várta a sűrű sorokban érkező túrázókat. A Rendezők ötletességét dicséri az ide felvontatott gulyáságyú, amelyből gyorsan fogytak a gőzölgő italok. Innen közel volt már Szekszárd, présházak, üdülők és villák között kanyargott az út egészen a város feletti Kálváriáig. Ezt a részt nevezik Bartinának, innen a túra neve.

7

A Kálvárián áll Kiss János szobrászművész Kilátó elnevezésű alkotása, amelyből szép kilátás nyílik a városra és a környékére. Nekem azonban az izzadt pólóm, no meg a feltámadó szél miatt nem volt kedvem a Kilátóba menni. Rövid, meredek út vitt a Béla térre, majd azon keresztül a célba. A Bartina túrát mintaszerűen rendező szekszárdi Ifjúsági Unió a közel 30 km-es túra teljesítését éremmel, oklevéllel és egy szép fotóval ismerte el. Kissé irigykedve néztem, hogy azok a hűséges résztvevők, akik ötödik alkalommal vettek részt a túrán, még egy üveg finom szekszárdi bort is kaptak ajándékba.



Polgár Zoltán